hungaryhandball
hungaryhandball
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Hrlevl
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
Strand kzilabda szablyok

 

Strand kzilabda

1.a. A jtktr

1:1 A jtktr - amely egy meznybl s kt kapueltrbl ll - 27 m hossz s 12 m szles, ngyszgletes terlet.

Felsznt legalbb 40 centimter mlysg homokrteg bortja.

A jtktr llapott nem szabad egyik csapat elnyre sem megvltoztatni a mrkzs ideje alatt.

A jtkteret legalbb 3 mter szlessg szabad terlet vezi biztonsgi znaknt.

1:2 A mezny 15 mter hossz s 12 mter szles. A hatrol vonalakat legfeljebb 8 centimter szlessg, rugalmas szalaggal kell megjellni.

1:3 A jtktr minden vonala ahhoz a terlethez tartozik, amelyet hatrol.

A jtktr hosszanti oldalait oldalvonalnak, rvidebb oldalait alapvonalnak hvjuk. A kapufk kztti vonal a glvonal, amelyet meg kell jellni.

1.b. A kapu

1:4 Mindkt alapvonal kzepn ll egy kapu. A kapukat biztonsgosan kell a talajhoz rgzteni. A kapuk belmrete: 2 m magas s 3 m szles. A kapukat a homokba szilrdan kell rgzteni s a rgztseket biztonsgi okokbl vdelemmel kell elltni.

A kt kapuft a keresztgerenda kti ssze. A hts oldaluk az alapvonal hts szlvel egy vonalba esik. A kapufk s a keresztgerenda ngyzet keresztmetszetek, oldalaik 8 centimteresek.

A kapufk s a keresztgerenda meznybl lthat hrom oldalt a httrtl lnyegesen elt kt klnbz sznnel kell befesteni

A kapukat hlval kell elltni. A hlt gy kell felersteni, hogy a kapura dobott labda normlis krlmnyek kztt a kapuban maradjon.

1.c. A kapueltr

1:5 A kapuk eltt tallhat a kapueltr (6. szably). A kapuelteret hatrol kapueltr vonalat – szalaggal – az alapvonallal prhuzamosan attl 6 m tvolsgban kell kijellni.

1.d. A versenybri asztal

1:6 A versenybri asztalt az oldalvonal kzepn, attl legalbb 3 mter tvolsgban kell elhelyezni.

A versenybri asztalt gy kell elhelyezni, hogy a versenybrk rlssanak a cserehelyekre.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

1.e. A cserehely

1:7 A meznyjtkosok rszre a cserehely 15 mter hossz s megkzelten 3 mter szles, az oldalvonalon kvl, a jtktr mindkt oldaln.

1:8

a) A kapusnak a jtkteret a cserehely oldalvonaln vagy annak meghosszabbtsn a sajt kapueltrhez tartoz oldalvonalon t kell elhagyni. (4:13, 5:12)

b) A kapus a cserehelynek oldaln a sajt kapuelterhez tartoz oldalvonalon keresztl lphet be a jtktrre.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

2.a. A jtk indtsa

2:1 A mrkzs eltt a jtkvezetk rme feldobsval dntik el a trfl- s a cserehely vlasztst.

A sorsolst nyer csapat vlasztja meg vagy a jtktrfelet vagy a cserehelyet. A flidben a csapatok trfelet cserlnek, azonban cserehelyet nem.

2:2 Mindkt flid s az „Arany Gl”-rt val kzdelem jtkvezeti labdval (10:1-2), a jtkvezetk spjelre kezddik (2:5).

2:3 A jtkosok elhelyezkedse tetszleges a meznyben.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

2.b. A jtkid

2:4 A mrkzs kt flidbl ll, mindkt flid eredmnyt nllan kell rtkelni. Mindkt flid 10 perc (2:6, 2:8 s 4:2 szablyok), kzttk legfeljebb 5 perc sznettel.

2:5 A jtkid (a jtkvezet labda elvgzse s az ra indtsa) jtkvezeti spjellel kezddik.

2:6 Amennyiben a flid vgn dntetlen az eredmny, az „arany-gl” szablyt (9:7) kell alkalmazni, vagyis a kvetkez gl dnti el azt, hogy ki nyeri a flidt. A jtkot ebben az esetben jtkvezeti labdval (10. szably) kell jrakezdeni. Minden flid gyztese 1 pontot kap.

2:7 Abban az esetben, ha mindkt flidt ugyanazon csapat nyeri meg, akkor 2:0 vgeredmnnyel a mrkzs gyztese.

2:8 Akkor, ha mindkt csapat nyer egy-egy flidt az eredmny dntetlen. Azonban mindig kell gyztest hirdetni, ezrt ebben az esetben a „sztlvst” (9. szably) kell alkalmazni.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

2.c. A zr jelzs

2:9 A jtkid a nyilvnos idmr berendezs vagy az idmr zr-jelzsvel r vget. Ha ilyen jelzs nem hangzik el, a jtkvezet spol s jelzi, hogy a jtkid letelt (17:10, 18:1, 18:2).

Amennyiben automatikus zrjelezssel mkd nyilvnos idmr berendezs nem ll rendelkezsre, az idmr asztali vagy kzi stopperrt vesz ignybe s zr jelzssel fejezi be a mrkzst (18:2).

Nyilvnos idmr berendezs hasznlatakor, a nzk jobb tjkoztatsa rdekben az ra 10-tol 0-ig vagy 0-10-ig jelezhet.

2:10 Azokat a szablytalansgokat s sportszertlensgeket, amelyek a zr jelzs elhangzsa eltt vagy azzal egy idben (a flid vagy a mrkzs vge) fordultak el, mg a jelzs elhangzsa utn is bntetni kell. A jtkvezetk a mg vgrehajtand szabaddobs vagy 6 m-es dobs eredmnynek megvrsa utn fejezik be a mrkzst.

2:11 Amennyiben a szabaddobs vagy a bntetdobs vgrehajtsa alatt, illetve amikor a kapura dobott labda a levegben van, elhangzik a zr jelzs, a dobst meg kell ismtelni. A dobs eredmnyt meg kell vrni, a jtkvezetk csak azutn fejezhetik be a mrkzst.

2:12 A 2:10-11 szablypontok alapjn vgrehajtott szabaddobs vagy bntetdobs kzben, jtkosok s hivatalos szemlyek elleni szablytalansgok vagy sportszertlen magatarts elkvetsrt szemlyes bntetst kell alkalmazni. Az ilyen dobsok vgrehajtsakor elkvetett szablytalansg miatt azonban az ellenfl nem juthat szabaddobshoz.

2:13 Ha a jtkvezetk megllaptjk, hogy az idmr tl korn jelezte a flid vagy a mrkzs vgt, akkor ktelesek a jtkosokat a jtktren tartani s a jtkid klnbzetet utna jtszatni.

A jtk folytatsakor a labda annl a csapatnl marad, amelyiknl a korai zr jelzs idpontjban volt. Ha a labda nem volt jtkban, a mrkzs a jtkhelyzetnek megfelel dobssal folytatdik, klnben szabaddobssal a 13:4 a - b szably szerint.

Amennyiben az els flidt (vagy a meghosszabbtst) ksbb jeleztk, a msodik flidt a megfelel idvel le kell rvidteni. Ha a mrkzs msodik flidejt (vagy a meghosszabbtst) jeleztk ksbb, a jtkvezet mr nem tud a helyzeten vltoztatni.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

2.d. Jtkid megszakts

2:14 A jtkvezetk dntik el, hogy mikor s mennyi idre kell a jtkidt megszaktani.

A kvetkez helyzetekben ktelez a jtkid megszaktsa:

a) Kizrs, vgleges killts

b) 6 m-es dobs

c) Holtid (team time-out)

d) Az idmr vagy technikai kldtt (az idmr-titkri asztalnl helyet foglal szvetsgi kpvisel) jelzse

e) A jtkvezetk kztt szksges egyeztets a 17:9 szerint

f) Egy hivatalos szemly bntetse.

Amennyiben a krlmnyek azt kvnjk, ms helyzetekben is megszakthat a jtkid.

Nhny olyan eset, amikor ugyan nem ktelez a time-out, azonban normlis krlmnyek kztt adhat:

a) a jtkos srlsekor,

b) a csapat nyilvnval idhzsakor, (ha a csapat kslelteti a dobs elvgzst, ha a jtkos eldobja a labdt vagy nem engedi el, vagy ha a jtkos tl lassan hagyja el a jtkteret egy bntets utn),

c) szablytalan jtkos csernl vagy „tbblet" jtkos jtktrre lpse esetn

d) kls krlmnyek miatt (pl. ha a szalagot jbl rgzteni kell, mert elmozdult).

2:15 A jtkid megszakts alatt elkvetett szablytalansgok ugyanolyan kvetkezmnyekkel jrnak, mintha azokat a jtkidben kvettk volna el (16:16).

2:16 Jtkid megszaktskor a jtkvezetk jelt adnak az idmrnek az ra meglltsra.

A jtkid megszaktsnak jelzse: hrom rvid spjel s a kezekkel alaktott „T" (16. kzjelzs).

A jtkid megszaktsa utn a jtk folytatsakor spolni kell (15:3 b). Az idmr ezzel a spjellel indtja az rt.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

2.e. Holtid

2:17 Mindkt mrkz csapat a rendes jtkidben flidnknt egy perc idtartam holtidt (team time-out) ignyelhet.

A csapat egyik hivatalos szemlye az erre clra rendszerestett „zld lap” egyrtelm felmutatsval jelzi az idkrst. Az oldalvonal kzepre megy s feltartja a lapot jl lthat mdon, hogy az idmr azonnal szre vegye. (A zld lap ajnlatos mrete: 30x20 cm s mindkt oldaln egy nagy T bet ll.)

A csapat csak akkor krhet holtidt, ha a labdt birtokolja (ha a labda jtkban van, vagy a jtk megszakadt). A holtidt azonnal ki kell adni. Ha a csapat elveszti a labdt, mieltt az idmr a spjelzst megadta volna, a holtidt nem lehet kiadni.

A holtid krsekor az idmr spjellel megszaktja a jtkot, kzjelzst ad (16. sz. jelzs) s nyjtott karral a holtidt kr csapat irnyba mutat. A zld lapot az oldalvonal kzepnek felnl, azon kvl kb. 1 mterre a homokba lthatan kell elhelyeznie a hivatalos szemlynek s a flid vgig ott is kell hagynia.

A jtkvezet megszaktja a jtkidt s az idmr meglltja az rt. A jtkvezet megersti a holtid tnyt, az idmr pedig egy kln rt indt el a holtid ellenrzshez. A titkr bejegyzi a jegyzknyvbe a holtidt s azt, hogy melyik flidben s melyik csapat rszrl volt az idkrs.

A holtid alatt a jtkosok s a hivatalos szemlyek a sajt cserehelyk krnyezetben vagy a jtktren vagy a cserehelyen tartzkodhatnak. A jtkvezetk a mezny kzepn llnak, egyikk azonban rvid idre a versenybri asztalhoz megy egyeztets cljbl.

A holtidben elkvetett vtsgeket gy kell elbrlni, mintha azokat a jtkid alatt kvettk volna el. Annak itt nincs jelentsge, hogy a jtkosok a jtktren vagy azon kvl helyezkednek el. A 8:4, 16:1d s a 16:2c pont szerinti idleges killts adhat sportszertlen magatartsrt.

50 msodperc elteltvel az idmr spol, jelezve azt, hogy a jtkot 10 msodperc mlva folytatni kell.

A holtid lejrtakor a csapatok ktelesek a jtk folytatsra kszek lenni.

A jtk a holtid megadsakor fennllott jtkhelyzetnek megfelel dobssal folytatdik vagy ha a labda jtkban volt, akkor a holtidt kr csapat szabaddobsval onnan, ahol a labda a jtkid megszaktskor volt.

Az idmr a jtkvezet spjelre indtja az rt.

A labda birtoklst jelenti az is, ha a jtkot kidobssal, bedobssal, szabaddobssal vagy bntetdobssal kell folytatni.

A labda jtkban van, ha a jtkos a kezben tartja, dobja, elfogja vagy trsnak tadja, illetve a csapat birtokolja.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

3.a. A labda

3:1 A mrkzseket gmbly, nem csszs gumilabdval jtsszk. A frfiak labdamrete: slya 350-370 gramm, kerlete 54-56 cm kztti; a ni labda 280-300 gramm sly s 50-52 cm kerlet. A gyermekmrkzseken kisebb labda is hasznlhat.

3:2 Minden mrkzsre legalbb 3 labdt kell biztostani. Egy-egy tartalk labdt kzvetlenl a kt kapu mgtt, egy arra kijellt helyen kell elhelyezni.

3:3 A jtk- s jtkid megszakts cskkentse rdekben, a jtkvezet ltal kijellt kapusnak minl hamarabb jtkba kell hoznia a labdt, ha az elhagyta a jtkteret.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

4.a. A csapat

4:1 A strandkzilabda mrkzseket jtszhatjk ni, frfi s vegyes csapatok.

4:2 Egy csapat maximum 8 jtkosbl ll, amelybl a mrkzs kezdetekor legalbb 6 jtkosnak jelen kell lennie. Ha a jtkra alkalmas jtkosok szma 4 al cskken, a jtkot flbe kell szaktani. Az rintett csapat elvesztette a mrkzst.

4:3 A jtktren csapatonknt 4 jtkos (3 mezny s a kapus) tartzkodhat. A tbbiek cserejtkosok, akik a sajt cserehelykn ktelesek tartzkodni.

4:4 A jtkos vagy a hivatalos szemly akkor rendelkezik rszvteli jogosultsggal, ha a kezdsnl jelen van s neve a versenyjegyzknyvben szerepel.

A mrkzs megkezdse utn rkez jtkosoknak s hivatalos szemlyeknek az idmrtl, a titkrtl kell rszvteli jogosultsgot kapniuk s nevket be kell rni a versenyjegyzknyvbe.

A rszvteli jogosultsggal rendelkez jtkos sajt cserehelynl brmikor belphet a jtktrre (lsd azonban a 4:13. szablyt).

Ha egy rszvteli jogosultsggal nem rendelkez jtkos a jtktrre lp, kizrssal kell bntetni (16:6 a). A mrkzs az ellenfl javra tlt szabaddobssal folytatdik (13:1 a - b szably).

4:5 A csapatnak az egsz mrkzs alatt a jtktren egy jtkost kapusknt kell szerepeltetni. Az a jtkos, akit kapusnak jelltek, brmikor szerepelhet meznyjtkosknt. A meznyjtkos ugyancsak brmikor tveheti a kapus feladatkrt (figyelembe vve a 4:8 szablyt).

4:6 A csapat a mrkzs folyamn legfeljebb 4 hivatalos szemlyt foglalkoztathat. A hivatalos szemlyek a mrkzs alatt nem cserlhetk. Kzlk egy szemlyt csapatvezetknt kell megjellni. Csak o jogosult az idmrvel, a titkrral s esetleg a jtkvezetvel trgyalni (kivve a 2:17 szablyt).

A hivatalos szemlyek a mrkzs alatt ltalban nem jogosultak a jtktrre lpni. A szably elleni vtsget, mint sportszertlen magatartst kell bntetni (8:4,16:1d, 16:2d s 16:6 b). A jtkot az ellenfl javra megtlt szabaddobssal kell folytatni (13:1 a - b).

4:7 Srls esetn a jtkvezetk engedlyt adhatnak a jtktrre val belpsre jtkid megszakts utn (16 s 17. karjelzssel egyidejleg) kt - rszvtelre jogosult - szemlynek (ld. 4:4), hogy a csapat srlt jtkosnak segtsget nyjthassanak (16:2).

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

4.b. A felszerels

4:8 A csapat meznyjtkosainak egysges ltzket kell viselnik. A kt csapat meznek szne jl megklnbztethet kell hogy legyen.

A kapusknt szerepeltetett jtkosok ltzknek szne ugyancsak klnbzzn a jtkostrsak s az ellenfl csapatnak (meznyjtkosok s kapus) ltzke szntl. Maximum kt jtkos jellhet kapusknt (17:3).

Megjegyzs:

A kapusknt szerepl meznyjtkosnak olyan megklnbztet mezt kell viselnie, amelyen keresztl jl lthat eredeti szmozsa is.

4:9 A jtkosok ktelesek ell legalbb 10 cm nagysg szmozst viselni.

A szmok szne jl megklnbztethet kell, hogy legyen az ltzk szntl. Megengedett, hogy a szmozst a felkarra vagy a combra tegyk, a jtkos testi psgnek veszlyeztetse nlkl.

4:10 Minden jtkos meztlb jtszik. Megengedett zokni vagy sport (egszsggyi) kts viselse, azonban cip vagy brmilyen ms lbbeli viselse nem engedlyezett.

4:11 A jtkosokat veszlyeztet trgyak nem viselhetk. Ilyenek pl. fej- s arcvdk, karktk, karrk, gyrk, lncok, flbevalk, keret s rgzts nlkli szemvegek, valamint minden ms olyan trgy, amelyek a jtkosokat veszlyeztetik (17:3). Homlokszalag viselhet, amennyiben puha, rugalmas anyagbl kszlt. Napellenzs sapka megengedett, ha a kemny elrszt htrafordtjk a srlsek elkerlse vgett.

Azok a jtkosok, akik ezeket az elrsokat nem teljestik, a szablytalansg megszntetsig nem jtszhatnak

Orrvd: A szably szerint nem megengedett fejvd vagy arcmaszk viselse. Ezt gy kell rtelmezni, hogy a maszk befedi az egsz arcot, az orrvd mrete sokkal kisebb s csak az orrot fedi be. Ezek figyelembevtelvel az orrvd viselhet.

4:12 Ha egy jtkos vrzik, illetve a teste vagy az ltzke vres, azonnal s felszlts nlkl el kell hagynia a jtkteret a cserehelynl a vrzs meglltsa, a seb letakarsa s a vr lemossa (a testrl s a felszerelsrl) cljbl. Amg ez nem trtnik meg, a jtkos nem trhet vissza a jtktrre.

Azt a jtkost, aki ebben a tekintetben nem kveti a jtkvezet utastsait, sportszertlensg miatt bntetni kell (8:4, 16:1 d s 16:2 c).

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

4.c. A Jtkos cserje

4:13 A cserejtkosok a mrkzs alatt az idmrnl vagy a titkrnl val jelentkezs nlkl brmikor s ismtelten cserlhetk, amennyiben a lecserlt jtkosok elhagytk a jtkteret (16:2 a).

A jtkteret elhagyni s oda belpni csak a sajt cserehelyen szabad (16:2 a). Ez a kapuscserre is rvnyes (5:12).

A jtkos csere szablyai rvnyesek a jtkid megszakts - Time out - alatt is (a holtid kivtel)

Szablytalan csere esetn a jtk az ellenfl szabaddobsval (13. szably) vagy bntetdobssal (14. szably) folytatdik, ha a jtkot meg kell szaktani. Ms esetekben a jtk a jtkhelyzetnek megfelel dobssal folytatdik. A szablytalan csert a vtkes jtkos idleges killtsval kell bntetni (16. szably). Amennyiben egy adott helyzetben ugyanabbl a csapatbl tbben is szablytalanul cserlnek, akkor csak azt a jtkost kell bntetni, aki elszr szablytalankodott.

4:14 Ha egy jtkos (az alapltszmon fell), tbbletjtkosknt csere nlkl lp a jtktrre, vagy egy jtkos a csere helyrl jogosulatlanul jtkba avatkozik, idlegesen ki kell lltani s csapatbl egy msik jtkosnak is el kell hagyni a jtkteret.

Ha az idlegesen killtott jtkos a killtsi id alatt a jtktrre lp, jabb killtst kell kapnia, ami egyttal a kizrst jelenti s ezen fell egy msik jtkosnak is el kell hagynia a jtkteret.

Mindkt esetben a mrkzs az ellenfl javra tlt szabaddobssal folytatdik (13:1 a - b. szably).

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

5.a. A kapusnak megengedett

5:1 A kapus a kapueltrben vdekezs cljbl a labdt brmely testrszvel rintheti.

5:2 A kapus a kapueltrben korltlanul mozoghat a labdval - figyelmen kvl hagyva a meznyjtkosokra rvnyes elrsokat (7:2-4, 7:7). A kidobs vgrehajtst azonban nem halogathatja (6:5,12:2 s 15:3 b).

5:3 A kapus labda nlkl elhagyhatja a kapuelteret s rszt vehet a meznyjtkban. Ebben az esetben a meznyben jtsz jtkosokra rvnyes szablyok vonatkoznak r.

A kapueltr elhagysnak szmt, ha a kapus brmely testrszvel a kapueltr vonalon kvl rinti a talajt.

5:4 A kapus a labda teljes rtk birtoklsa nlkl elhagyhatja a kapuelteret, s a labdt a meznyben tovbbjtszhatja.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

5.b. A kapusnak nem megengedett

5:5 A kapus vdsnl nem veszlyeztetheti az ellenfelet (8:2, 8:5).

5:6 A kapus a birtokba vett labdval nem hagyhatja el a kapuelteret (szabaddobs 13:1a szerint, ha a jtkvezet spolt a kidobs elvgzsre; msklnben a kidobst meg kell ismtelni).

5:7 A kapus kidobs utn a kapueltren kvl csak akkor rintheti jra a labdt, ha azt egy msik jtkos rintette (13:1 a).

5:8 A kapus mindaddig nem rintheti a kapueltren kvl a talajon fekv vagy gurul labdt, amg a kapueltrben tartzkodik (13:1 a).

5:9 A kapus nem viheti vissza a kapueltrbe a kapueltren kvl a talajon fekv vagy gurul labdt (13:1 a).

5:10 A kapus a labdval nem trhet vissza a meznybl sajt kapuelterbe (13:1 a).

5:11 A kapus lbbal (trdkalcs alatt) nem rintheti a mezny irnyba mozg vagy a kapueltrben fekv labdt (13:1 a).

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

5.c. A kapus cserje

5:12 A kapus csak a sajt cserehelye fell, kapuelternek oldalvonaln t lphet a jtktrre (1:8, 4:13).

A kapus a sajt cserehelynek oldalvonaln t (1:8, 4:13) hagyhatja el a jtkteret.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

6.a. A kapueltr

6:1 A kapueltrben csak a kapus tartzkodhat (lsd azonban 6:3). Belpsnek tekintjk azt, ha a kapuelteret, belertve a kapueltr vonalat is, egy meznyjtkos valamely testrszvel megrinti.

6:2 A meznyjtkos kapueltrbe lpst a kvetkezk szerint kell bntetni:

- szabaddobs, ha a meznyjtkos labdval lp a kapueltrbe (13:1 a),

- szabaddobs, ha a meznyjtkos labda nlkl lp a kapueltrbe s ezltal elnyhz jut (13:1 a - b, lsd azonban 6:2 c),

- bntetdobs, ha a vdjtkos a kapueltrbe val belpse ltal egy tiszta glhelyzetet megakadlyoz (14:1 a).

6:3 A kapueltrbe lps bntetlen marad:

- ha a jtkos a labda eldobsa utn lp a kapueltrbe gy, hogy az, az ellenflnek nem htrnyos,

- ha a jtkos labda nlkl lp a kapueltrbe s ezltal nem szerez elnyt,

- ha a vdjtkos a vdekezsi ksrletnl vagy azutn lp a kapueltrbe gy, hogy az ellenflnek nem htrnyos.

6:4 A kapueltrben lv labda a kapus (ld. azonban 6:5).

6:5 A kapueltrben fekv, gurul labdt a meznyjtkos megjtszhatja anlkl, hogy testnek brmely rszvel a kapuelteret rintette volna. (szabaddobs).

A kapueltr felett levegben lv labda megjtszhat, kivve kidobskor (12:2).

6:6 Ha a labda a kapueltrbe jut, azt a kapusnak kidobssal ismt jtkba kell hozni (12. szably).

6:7 Ha a vdcsapat jtkosa vdekezsi ksrletnl megrinti a labdt, amelyet azutn a kapus elfog, vagy a labda a kapueltrben marad, a jtk kidobssal folytatdik (6:6).

6:8 Ha a labdt a sajt kapueltrbe jtsszk, a kvetkezk szerint kell tlni:

- gl, ha a labda a kapuba kerl;

- szabaddobs, ha a labda a kapueltrben marad, vagy ha a kapus megrinti s az nem jut a kapuba (13:1a-b):

- bedobs, ha a labda az alapvonalon tlra jut - a kapun kvl (12:1);

- a jtk tovbb folytatdik, ha a labda keresztl halad a kapueltren s a meznybe jut anlkl, hogy a kapus megrintette volna.

6:9 A kapueltrbl a meznybe visszakerl labda jtkban marad.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

7.a. A labdval megengedett

7:1 A labdt szabad kzzel, karral, fejjel, trzzsel, combbal s trddel elfogni, meglltani, dobni, lkni vagy tni. Lehet vetdni is a talajon fekv vagy gurul labdra.

7:2 A labdt legfeljebb 3 msodpercig szabad rinteni, akkor is, ha az a talajon van (13:1 a).

A labda nem rintheti a talajt 3 msodpercnl tovbb gy, hogy azt ugyanaz a jtkos vegye fel, aki utoljra rintette azt (szabaddobs).

7:3 Az elfogott labdval legfeljebb 3 lpst szabad mozogni (13:1 a).

Egy lpsnek tekintjk:

- ha mindkt lbval a talajon ll jtkos az egyik lbt felemeli s ismt visszahelyezi, vagy az egyik lbt egyik helyzetbl egy msikba mozgatja;

- ha a jtkos a talajt egyik lbval rinti s a labdt elfogja, s ezutn a msik lbval megrinti a talajt;

- ha a jtkos egy ugrs utn egyik lbval rinti a talajt s utna ugyanazzal a lbval ugrik, vagy a talajt a msik lbval megrinti;

- ha a jtkos egy ugrs utn mindkt lbval egyidejleg rinti a talajt s utna az egyik lbt felemeli s ismt visszahelyezi, vagy az egyik lbt egyik helyzetbl egy msikba mozgatja.

Ha a lb az egyik helyzetbl egy msikba mozog, szabad a msik lbat utna hzni, ami sszesen csak egy lps.

7:4 Szabad a labdt mind helyben, mind futs kzben:

- egyszer a talajra dobni s egy vagy kt kzzel ismt elfogni;

- ismtelten egy kzzel a talajra tni (egykezes labdavezets) vagy a labdt egy kzzel a talajon ismtelten gurtani s azutn egy vagy kt kzzel ismt elfogni, illetve felvenni.

Mihelyt azonban a labdt egy vagy kt kzzel ismt elfogjk, legfeljebb 3 lps, illetve 3 msodperc utn tovbb kell jtszani (13:1 a).

A labda vezetse (talajra dobsa vagy tgetse) csak akkor kezddik, ha a jtkos valamely testrszvel megrinti a labdt s azt a talajra irnytja.

Ha a labda egy msik jtkost, a kapufkat vagy a keresztgerendt rintette, szabad jbl vezetni s ismt elfogni.

7:5 Szabad a labdt az egyik kzbl a msikba tvezetni.

7:6 Szabad a labdt trdelve, lve vagy fekve tovbbjtszani.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

7.b. A labdval nem megengedett

7:7 Nem szabad a labdt egynl tbbszr megrinteni anlkl, hogy az kzben a talajt, egy msik jtkost, a kapufkat vagy a keresztgerendt rintette volna (13:1 a).

A fogshibk bntetlenl maradnak.

Fogshiba, ha a labda elfogsnak vagy meglltsnak ksrletnl nem sikerl megszerezni (elfogni, birtokba venni) a labdt.

A mr megszerzett labdt csak egy labdavezetsi folyamat utn szabad ismtelten megrinteni (teht, ha a labda a talajt rintette).

7:8 Nem szabad a labdt lbbal (trdkalcs alatt) rinteni kivve, ha azt az ellenfl dobta a jtkosra (13:1 a - b).

7:9 Ha a labda a jtktren lv jtkvezett rinti, a jtk folytatdik.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

7.c. Passzv jtk

7:10 Nem szabad a labdt a sajt csapat birtokban tartani a tmadsi akcik felismerhetsge nlkl, illetve a kapura lvsi ksrletek elmulasztsval. Ez passzv jtk, amirt a jtkvezetnek a labdt birtokl csapat ellen szabaddobst kell tlni (13:1 a).

A szabaddobst azon a helyen kell vgrehajtani, ahol a labda a jtkmegszaktskor volt.

7:11 Ha a passzv jtkra utal tendencia felismerhet, a jtkvezetnek figyelmeztet jelzst (18. kzjelzs) kell alkalmazni. Ez a labdt birtokl csapatnak alkalmat ad arra, hogy tmadsvezetst tlltsa s gy a labda elvtelt elkerlje. Amennyiben a figyelmeztet jelzs utn sem vltozik a tmadsi modor, vagy nem lnek kapura, a labdt birtokl csapat ellen meg kell tlni a szabaddobst.

Rendkvli helyzetekben (pl. a tiszta glhelyzet szndkos kihagysa) a jtkvezet elzetes figyelmeztet jelzs nlkl is tlhet szabaddobst a labdt birtokl csapat ellen.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

8.a. Az ellenfllel szemben megengedett magatarts

8:1

- a karokat s a kezeket a labda sncolshoz vagy birtoklshoz hasznlni,

- a labdt az ellenfltl nyitott kzzel minden irnybl kijtszani,

- a labda nlkli vagy a labdt birtokl ellenfelet testtel elzrni,

- ellrl, hajltott karokkal az ellenfllel testi kapcsolatot felvenni, ott ellenrizni s ksrni.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

8.b. Az ellenfllel szemben nem megengedett magatarts

8:2

- az ellenfl birtokban lv labdt kiszaktani vagy kitni,

- az ellenfelet karral, kzzel vagy lbbal elzrni vagy eltasztani,

- az ellenfelet tkarolni, megfogni, lkni, az ellenflnek rohanni vagy nekiugrani,

- az ellenfelet ms mdon (labdval vagy anlkl) szablytalanul zavarni, akadlyozni vagy veszlyeztetni.

8:3 Azokrt a 8:2-ben felsorolt szablytalansgokrt, amelyek tlnyomrszt vagy kizrlag az ellenfllel szemben s nem a labdrt irnyulnak, progresszv bntetst kell alkalmazni.

A progresszv bntets azt jelenti, hogy azokat az ellenfllel szembeni vtsgeket, amelyek a labdrt val kzdelemben elfordul szoksos s elfogadhat szablytalansg ismrveit tlhaladjk, nem elg csak szabaddobssal vagy 6-m-es dobssal bntetni.

Mindazon szablytalansgokrt, amelyek kimertik a progresszv bntets feltteleit, szemlyes bntetst kell alkalmazni (16:1 b, 3 b s 6 g).

8:4 Azok a testi s szbeli kifejezsmdok, amelyek nem egyeztethetk ssze a sportszersg szellemvel, sportszertlen magatartsnak minslnek. Ez rvnyes a jtkosokra s a hivatalos szemlyekre a jtktren s azon kvl is. Sportszertlen magatarts esetn progresszv bntetst kell alkalmazni (16:1d, 16:2c-d,16:6b,h,i).

8:5 Azt a jtkost, aki az ellenfelet az egszsgre veszlyesen megtmadja, kizrssal kell bntetni (16:6 c), klnsen akkor, ha:

- a dobhelyzetben lv jtkos dobkarjt oldalrl vagy htulrl megti vagy visszahzza;

- cselekmnyvel az ellenfl fejt vagy nyakt tallja el;

- lbbal, trddel vagy ms mdon szndkosan az ellenfl testt tmadja meg, belertve a buktatst;

- futsban vagy ugrsban lv ellenfelet lk vagy gy tmad meg, hogy azltal elveszti a teste feletti ellenrzst;

- kzvetlen szabaddobskor a kapura dobott labda eltallja a vdjtkos fejt, illetve bntetdobskor a kapus fejt azzal a felttellel, hogy a vdjtkos, illetve a kapus nem vgzett helyvltoztatst vagy szlessgben nem mozdult el.

8:6 Jtkos vagy hivatalos szemly jtktren vagy azon kvl elkvetett durva sportszertlen magatartst kizrssal kell bntetni (16:6 e).

8:7 A jtkid alatt elkvetett tettlegessgrt a vtkes jtkost vglegesen ki kell lltani (16:11-13). A jtkidn kvli tettlegessg esetn kizrst kell alkalmazni (16: 6f, 16:16 b s d). Azt a hivatalos szemlyt, aki tettlegessget kvet el, ki kell zrni (16:6 g).

A tettlegessg a hatlyos szably rtelmben klnsen ers s szndkos tmads ms szemly ellen (jtkos, jtkvezet, idmr-titkr, hivatalos szemly, szvetsgi kpvisel, nz stb.). Msknt fogalmazva: tbb mint egyszer reflexcselekvs s tbb mint feleltlen vagy tlzott mdszer a vdekezsi ksrletkor. A kps tettlegessgnek szmt.

8:8 A 8:2-7-ben felsorakoztatott vtsgek esetn 6 m-es bntetdobst kell tlni (14:1), ha az kzvetlenl vagy kzvetve a tiszta glhelyzet megakadlyozst okozza.

Egybknt a szablytalansgrt szabaddobst kell tlni (13:1 a - b, azonban ld. 13:2 s 13:3).

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

9.a. Gl

9:1 Glt rnek el, ha a labda teljes terjedelmben tljutott a glvonalon, amennyiben a dobs eltt vagy alatt sem a dob, sem jtkostrsai nem kvettek el szablytalansgot.

Ha a labda a kapuba jut, jllehet a vdekez csapat jtkosa szablytalansgot kvetett el, glt kell tlni.

Ha a jtkvezet vagy az idmr a jtkot megszaktotta, mieltt a labda tljutott a glvonalon, nem szabad glt tlni.

Ha a jtkos a labdt a sajt kapujba jtssza, az ellenfl javra kell glt tlni (ngl), kivve, amikor a kapus kidobst hajt vgre (12:2 msodik bekezds).

Ha a labda kapuba jutst a mrkzsen illetktelen trgy vagy szemly megakadlyozza, glt kell tlni, ha a jtkvezet meggyzdik arrl, hogy a labda a beavatkozs nlkl glba jutott volna. (Ebben az esetben termszetesen rvnytelen az a felttel, „ha a labda teljes terjedelmvel tljutott a glvonalon".)

9:2 A ltvnyos glokat (lgpasszal, testfordulattal vagy test mgtti kapura lvssel) kt ponttal kell jutalmazni.

9:3 A 6 m-es dobsbl elrt gl 2 pontot r.

9:4 Glt kveten a jtk kidobssal folytatdik. (12:1)

9:5 Ha a jtkvezet glt tlt s ezt kveten a kapus elvgezte a kapus kidobst, a glt mr nem szabad visszavonni.

Ha a gl s a kapus kidobsa kztt elhangzik a zr jelzs (a flid s a mrkzs vgn), akkor ezt a glt a jtkvezetknek kidobs nlkl egyrtelmen el kell ismerni.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

9.b. A kapus ltal elrt gl

9:6 A kapus ltal szerzett gl kt pontot r.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

9.c. A mrkzs gyztesnek eldntse

9:7 Ha valamelyik flid vgn dntetlen az lls az n. „aranygl” szablyt kell alkalmazni, vagyis az lesz a flid gyztese, aki ezt kveten az els gl dobja (2:6).

9:8 Ha mindkt csapat megnyert egy-egy flidt, az n. „sztlvst” (egy jtkos a kapus ellen) szablyt kell alkalmazni.

t-t jtkra jogosult mindkt csapatbl felvltva hajtja vgre a dobsokat.

Ha a kapus is a dobk kztt van, a dobs vgrehajtsa kzben meznyjtkosnak szmt (teht nem r kettt a dobott glja).

Az a gyztes, aki tbb glt dob az t dobsbl. Ha az t dobs utn sincs dnts a vgeredmnyt illeten, a „sztlvs” folytatdik.

Ehhez elszr trfelet kell cserlnie a csapatoknak (anlkl, hogy a cserehelyet megcserltk volna- ld. megjegyzst).

jra csapatonknt t-t jtkra jogosult felvltva hajtja vgre a dobsokat. Most a msik csapat kezdi a dobsokat.

A msodik vagy mg ksbbi „krkben” a dobsok csak addig folytatdnak, amg valamelyik csapat azonos dobsszm utn elnyre tesz szert.

A „sztlvsnl” is pnzfeldobssal dntik el a jtkvezetk, hogy ki vlaszthat trfelet s ki a dobsok megkezdst. Ha az egyik csapat a sorsolst megnyeri s a kezdst vlasztja, akkor az ellenflnek joga van a trfelet megvlasztania. Vagy ppen fordtva, ha az egyik csapat a sorsolst megnyerve a trfelet vlasztja, akkor az ellenfl joga a „sztlvs” kezdse.

Mindkt kapus legalbb az egyik lbval a glvonalon ll. A dobst vgz meznyjtkos a kapu eltrvonal s az oldalvonal valamelyik tallkozsnl ll. A jtkvezet spja utn a dob jtkos visszajtssza a labdt a glvonalon ll kapusnak. A passz kzben a labda nem rintheti a talajt. Mihelyt a dob jtkos kezt elhagyta a labda a kapus elre mozoghat. A kapusnak a kapueltrben kell maradnia. Hrom msodpercen bell kell a kapusnak vagy az ellenfl kapujba dobnia a labdt, vagy indtania a kzben az ellenfl kapuja fel fut sajt jtkost. Az tads kzben sem rintheti a labda a talajt.

A meznyjtkosnak el kell fognia a labdt, s szablyos krlmnyek kztt glt kell elrni.

Ha a tmad csapat kapusa vagy dob jtkosa szablytalansgot kvet el, akkor a tmads vget r.

Ha a vdekez csapat kapusa elhagyja a kapuelteret, oda brmikor szabadon visszatrhet.

Ha a jtkosok szma 5 al cskken, akkor az rintett csapatnak eggyel kevesebb lehetsge lesz a sztlvsnl, mert egy jtkos nem dobhat msodszor is.

9:9 Ha a vdekez csapat kapusa gy hrt egy „sztlvst”, hogy kzben szablytalansgot kvet el, akkor bntetdobst kell tlni (16:6 d).

Brmelyik jtkra jogosult jtkos vgrehajthatja a 6 m-es dobst.

9:10 A „sztlvs” alatt minden meznyjtkosnak a cserehelyn kell tartzkodnia. Amelyik jtkos elvgezte a dobst vissza kell trnie a csereznba.

 

 
Pontos id
 
Oldal nzettsge
Induls: 2005-08-25
 
Szavazs
Gyr
Ki volt a legjobb csapat Gyrben???

RK Zamet Rijeka
Toldi DSE
Grdonyi Gyr
DMTK Hunyadi
Lci DSE zd 1
Lci DSE zd 2
HK GALANTA Galanta
BP. HONVD Budapest
LAJOSMIZSEI LT. ISK. Lajosmizse
XVI. KER. KMSE Budapes
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
G-Mail
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
Naptr
2025. Februr
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
<<   >>
 

Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!