Strand kézilabda

1.a. A játéktér

1:1 A játéktér - amely egy mezőnyből és két kapuelőtérből áll - 27 m hosszú és 12 m széles, négyszögletes terület.

Felszínét legalább 40 centiméter mélységű homokréteg borítja.

A játéktér állapotát nem szabad egyik csapat előnyére sem megváltoztatni a mérkőzés ideje alatt.

A játékteret legalább 3 méter szélességű szabad terület övezi biztonsági zónaként.

1:2 A mezőny 15 méter hosszú és 12 méter széles. A határoló vonalakat legfeljebb 8 centiméter szélességű, rugalmas szalaggal kell megjelölni.

1:3 A játéktér minden vonala ahhoz a területhez tartozik, amelyet határol.

A játéktér hosszanti oldalait oldalvonalnak, rövidebb oldalait alapvonalnak hívjuk. A kapufák közötti vonal a gólvonal, amelyet meg kell jelölni.

1.b. A kapu

1:4 Mindkét alapvonal közepén áll egy kapu. A kapukat biztonságosan kell a talajhoz rögzíteni. A kapuk belmérete: 2 m magas és 3 m széles. A kapukat a homokba szilárdan kell rögzíteni és a rögzítéseket biztonsági okokból védelemmel kell ellátni.

A két kapufát a keresztgerenda köti össze. A hátsó oldaluk az alapvonal hátsó szélével egy vonalba esik. A kapufák és a keresztgerenda négyzet keresztmetszetűek, oldalaik 8 centiméteresek.

A kapufák és a keresztgerenda mezőnyből látható három oldalát a háttértől lényegesen elütő két különböző színnel kell befesteni

A kapukat hálóval kell ellátni. A hálót úgy kell felerősíteni, hogy a kapura dobott labda normális körülmények között a kapuban maradjon.

1.c. A kapuelőtér

1:5 A kapuk előtt található a kapuelőtér (6. szabály). A kapuelőteret határoló kapuelőtér vonalat – szalaggal – az alapvonallal párhuzamosan attól 6 m távolságban kell kijelölni.

1.d. A versenybírói asztal

1:6 A versenybírói asztalt az oldalvonal közepén, attól legalább 3 méter távolságban kell elhelyezni.

A versenybírói asztalt úgy kell elhelyezni, hogy a versenybírók rálássanak a cserehelyekre.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

1.e. A cserehely

1:7 A mezőnyjátékosok részére a cserehely 15 méter hosszú és megközelítően 3 méter széles, az oldalvonalon kívül, a játéktér mindkét oldalán.

1:8

a) A kapusnak a játékteret a cserehely oldalvonalán vagy annak meghosszabbításán a saját kapuelőtérhez tartozó oldalvonalon át kell elhagyni. (4:13, 5:12)

b) A kapus a cserehelyének oldalán a saját kapuelőteréhez tartozó oldalvonalon keresztül léphet be a játéktérre.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

2.a. A játék indítása

2:1 A mérkőzés előtt a játékvezetők érme feldobásával döntik el a térfél- és a cserehely választást.

A sorsolást nyerő csapat választja meg vagy a játéktérfelet vagy a cserehelyet. A félidőben a csapatok térfelet cserélnek, azonban cserehelyet nem.

2:2 Mindkét félidő és az „Arany Gól”-ért való küzdelem játékvezetői labdával (10:1-2), a játékvezetők sípjelére kezdődik (2:5).

2:3 A játékosok elhelyezkedése tetszőleges a mezőnyben.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

2.b. A játékidő

2:4 A mérkőzés két félidőből áll, mindkét félidő eredményét önállóan kell értékelni. Mindkét félidő 10 perc (2:6, 2:8 és 4:2 szabályok), közöttük legfeljebb 5 perc szünettel.

2:5 A játékidő (a játékvezető labda elvégzése és az óra indítása) játékvezetői sípjellel kezdődik.

2:6 Amennyiben a félidő végén döntetlen az eredmény, az „arany-gól” szabályt (9:7) kell alkalmazni, vagyis a következő gól dönti el azt, hogy ki nyeri a félidőt. A játékot ebben az esetben játékvezetői labdával (10. szabály) kell újrakezdeni. Minden félidő győztese 1 pontot kap.

2:7 Abban az esetben, ha mindkét félidőt ugyanazon csapat nyeri meg, akkor 2:0 végeredménnyel a mérkőzés győztese.

2:8 Akkor, ha mindkét csapat nyer egy-egy félidőt az eredmény döntetlen. Azonban mindig kell győztest hirdetni, ezért ebben az esetben a „szétlövést” (9. szabály) kell alkalmazni.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

2.c. A záró jelzés

2:9 A játékidő a nyilvános időmérő berendezés vagy az időmérő záró-jelzésével ér véget. Ha ilyen jelzés nem hangzik el, a játékvezető sípol és jelzi, hogy a játékidő letelt (17:10, 18:1, 18:2).

Amennyiben automatikus zárójelezéssel működő nyilvános időmérő berendezés nem áll rendelkezésre, az időmérő asztali vagy kézi stopperórát vesz igénybe és záró jelzéssel fejezi be a mérkőzést (18:2).

Nyilvános időmérő berendezés használatakor, a nézők jobb tájékoztatása érdekében az óra 10-tol 0-ig vagy 0-10-ig jelezhet.

2:10 Azokat a szabálytalanságokat és sportszerűtlenségeket, amelyek a záró jelzés elhangzása előtt vagy azzal egy időben (a félidő vagy a mérkőzés vége) fordultak elő, még a jelzés elhangzása után is büntetni kell. A játékvezetők a még végrehajtandó szabaddobás vagy 6 m-es dobás eredményének megvárása után fejezik be a mérkőzést.

2:11 Amennyiben a szabaddobás vagy a büntetődobás végrehajtása alatt, illetve amikor a kapura dobott labda a levegőben van, elhangzik a záró jelzés, a dobást meg kell ismételni. A dobás eredményét meg kell várni, a játékvezetők csak azután fejezhetik be a mérkőzést.

2:12 A 2:10-11 szabálypontok alapján végrehajtott szabaddobás vagy büntetődobás közben, játékosok és hivatalos személyek elleni szabálytalanságok vagy sportszerűtlen magatartás elkövetéséért személyes büntetést kell alkalmazni. Az ilyen dobások végrehajtásakor elkövetett szabálytalanság miatt azonban az ellenfél nem juthat szabaddobáshoz.

2:13 Ha a játékvezetők megállapítják, hogy az időmérő túl korán jelezte a félidő vagy a mérkőzés végét, akkor kötelesek a játékosokat a játéktéren tartani és a játékidő különbözetet utána játszatni.

A játék folytatásakor a labda annál a csapatnál marad, amelyiknél a korai záró jelzés időpontjában volt. Ha a labda nem volt játékban, a mérkőzés a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik, különben szabaddobással a 13:4 a - b szabály szerint.

Amennyiben az első félidőt (vagy a meghosszabbítást) később jelezték, a második félidőt a megfelelő idővel le kell rövidíteni. Ha a mérkőzés második félidejét (vagy a meghosszabbítást) jelezték később, a játékvezető már nem tud a helyzeten változtatni.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

2.d. Játékidő megszakítás

2:14 A játékvezetők döntik el, hogy mikor és mennyi időre kell a játékidőt megszakítani.

A következő helyzetekben kötelező a játékidő megszakítása:

a) Kizárás, végleges kiállítás

b) 6 m-es dobás

c) Holtidő (team time-out)

d) Az időmérő vagy technikai küldött (az időmérő-titkári asztalnál helyet foglaló szövetségi képviselő) jelzése

e) A játékvezetők között szükséges egyeztetés a 17:9 szerint

f) Egy hivatalos személy büntetése.

Amennyiben a körülmények azt kívánják, más helyzetekben is megszakítható a játékidő.

Néhány olyan eset, amikor ugyan nem kötelező a time-out, azonban normális körülmények között adható:

a) a játékos sérülésekor,

b) a csapat nyilvánvaló időhúzásakor, (ha a csapat késlelteti a dobás elvégzését, ha a játékos eldobja a labdát vagy nem engedi el, vagy ha a játékos túl lassan hagyja el a játékteret egy büntetés után),

c) szabálytalan játékos cserénél vagy „többlet" játékos játéktérre lépése esetén

d) külső körülmények miatt (pl. ha a szalagot újból rögzíteni kell, mert elmozdult).

2:15 A játékidő megszakítás alatt elkövetett szabálytalanságok ugyanolyan következményekkel járnak, mintha azokat a játékidőben követték volna el (16:16).

2:16 Játékidő megszakításkor a játékvezetők jelt adnak az időmérőnek az óra megállítására.

A játékidő megszakításának jelzése: három rövid sípjel és a kezekkel alakított „T" (16. kézjelzés).

A játékidő megszakítása után a játék folytatásakor sípolni kell (15:3 b). Az időmérő ezzel a sípjellel indítja az órát.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

2.e. Holtidő

2:17 Mindkét mérkőző csapat a rendes játékidőben félidőnként egy perc időtartamú holtidőt (team time-out) igényelhet.

A csapat egyik hivatalos személye az erre célra rendszeresített „zöld lap” egyértelmű felmutatásával jelzi az időkérést. Az oldalvonal közepére megy és feltartja a lapot jól látható módon, hogy az időmérő azonnal észre vegye. (A zöld lap ajánlatos mérete: 30x20 cm és mindkét oldalán egy nagy T betű áll.)

A csapat csak akkor kérhet holtidőt, ha a labdát birtokolja (ha a labda játékban van, vagy a játék megszakadt). A holtidőt azonnal ki kell adni. Ha a csapat elveszíti a labdát, mielőtt az időmérő a sípjelzést megadta volna, a holtidőt nem lehet kiadni.

A holtidő kérésekor az időmérő sípjellel megszakítja a játékot, kézjelzést ad (16. sz. jelzés) és nyújtott karral a holtidőt kérő csapat irányába mutat. A zöld lapot az oldalvonal közepének felénél, azon kívül kb. 1 méterre a homokba láthatóan kell elhelyeznie a hivatalos személynek és a félidő végéig ott is kell hagynia.

A játékvezető megszakítja a játékidőt és az időmérő megállítja az órát. A játékvezető megerősíti a holtidő tényét, az időmérő pedig egy külön órát indít el a holtidő ellenőrzéséhez. A titkár bejegyzi a jegyzőkönyvbe a holtidőt és azt, hogy melyik félidőben és melyik csapat részéről volt az időkérés.

A holtidő alatt a játékosok és a hivatalos személyek a saját cserehelyük környezetében vagy a játéktéren vagy a cserehelyen tartózkodhatnak. A játékvezetők a mezőny közepén állnak, egyikük azonban rövid időre a versenybírói asztalhoz megy egyeztetés céljából.

A holtidőben elkövetett vétségeket úgy kell elbírálni, mintha azokat a játékidő alatt követték volna el. Annak itt nincs jelentősége, hogy a játékosok a játéktéren vagy azon kívül helyezkednek el. A 8:4, 16:1d és a 16:2c pont szerinti időleges kiállítás adható sportszerűtlen magatartásért.

50 másodperc elteltével az időmérő sípol, jelezve azt, hogy a játékot 10 másodperc múlva folytatni kell.

A holtidő lejártakor a csapatok kötelesek a játék folytatására készek lenni.

A játék a holtidő megadásakor fennállott játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik vagy ha a labda játékban volt, akkor a holtidőt kérő csapat szabaddobásával onnan, ahol a labda a játékidő megszakításkor volt.

Az időmérő a játékvezető sípjelére indítja az órát.

A labda birtoklását jelenti az is, ha a játékot kidobással, bedobással, szabaddobással vagy büntetődobással kell folytatni.

A labda játékban van, ha a játékos a kezében tartja, dobja, elfogja vagy társának átadja, illetve a csapat birtokolja.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

3.a. A labda

3:1 A mérkőzéseket gömbölyű, nem csúszós gumilabdával játsszák. A férfiak labdamérete: súlya 350-370 gramm, kerülete 54-56 cm közötti; a női labda 280-300 gramm súlyú és 50-52 cm kerületű. A gyermekmérkőzéseken kisebb labda is használható.

3:2 Minden mérkőzésre legalább 3 labdát kell biztosítani. Egy-egy tartalék labdát közvetlenül a két kapu mögött, egy arra kijelölt helyen kell elhelyezni.

3:3 A játék- és játékidő megszakítás csökkentése érdekében, a játékvezető által kijelölt kapusnak minél hamarabb játékba kell hoznia a labdát, ha az elhagyta a játékteret.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

4.a. A csapat

4:1 A strandkézilabda mérkőzéseket játszhatják női, férfi és vegyes csapatok.

4:2 Egy csapat maximum 8 játékosból áll, amelyből a mérkőzés kezdetekor legalább 6 játékosnak jelen kell lennie. Ha a játékra alkalmas játékosok száma 4 alá csökken, a játékot félbe kell szakítani. Az érintett csapat elvesztette a mérkőzést.

4:3 A játéktéren csapatonként 4 játékos (3 mezőny és a kapus) tartózkodhat. A többiek cserejátékosok, akik a saját cserehelyükön kötelesek tartózkodni.

4:4 A játékos vagy a hivatalos személy akkor rendelkezik részvételi jogosultsággal, ha a kezdésnél jelen van és neve a versenyjegyzőkönyvben szerepel.

A mérkőzés megkezdése után érkező játékosoknak és hivatalos személyeknek az időmérőtől, a titkártól kell részvételi jogosultságot kapniuk és nevüket be kell írni a versenyjegyzőkönyvbe.

A részvételi jogosultsággal rendelkező játékos saját cserehelyénél bármikor beléphet a játéktérre (lásd azonban a 4:13. szabályt).

Ha egy részvételi jogosultsággal nem rendelkező játékos a játéktérre lép, kizárással kell büntetni (16:6 a). A mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik (13:1 a - b szabály).

4:5 A csapatnak az egész mérkőzés alatt a játéktéren egy játékost kapusként kell szerepeltetni. Az a játékos, akit kapusnak jelöltek, bármikor szerepelhet mezőnyjátékosként. A mezőnyjátékos ugyancsak bármikor átveheti a kapus feladatkörét (figyelembe véve a 4:8 szabályt).

4:6 A csapat a mérkőzés folyamán legfeljebb 4 hivatalos személyt foglalkoztathat. A hivatalos személyek a mérkőzés alatt nem cserélhetők. Közülük egy személyt csapatvezetőként kell megjelölni. Csak o jogosult az időmérővel, a titkárral és esetleg a játékvezetővel tárgyalni (kivéve a 2:17 szabályt).

A hivatalos személyek a mérkőzés alatt általában nem jogosultak a játéktérre lépni. A szabály elleni vétséget, mint sportszerűtlen magatartást kell büntetni (8:4,16:1d, 16:2d és 16:6 b). A játékot az ellenfél javára megítélt szabaddobással kell folytatni (13:1 a - b).

4:7 Sérülés esetén a játékvezetők engedélyt adhatnak a játéktérre való belépésre játékidő megszakítás után (16 és 17. karjelzéssel egyidejűleg) két - részvételre jogosult - személynek (ld. 4:4), hogy a csapat sérült játékosának segítséget nyújthassanak (16:2).

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

4.b. A felszerelés

4:8 A csapat mezőnyjátékosainak egységes öltözéket kell viselniük. A két csapat mezének színe jól megkülönböztethető kell hogy legyen.

A kapusként szerepeltetett játékosok öltözékének színe ugyancsak különbözzön a játékostársak és az ellenfél csapatának (mezőnyjátékosok és kapus) öltözéke színétől. Maximum két játékos jelölhető kapusként (17:3).

Megjegyzés:

A kapusként szereplő mezőnyjátékosnak olyan megkülönböztető mezt kell viselnie, amelyen keresztül jól látható eredeti számozása is.

4:9 A játékosok kötelesek elöl legalább 10 cm nagyságú számozást viselni.

A számok színe jól megkülönböztethető kell, hogy legyen az öltözék színétől. Megengedett, hogy a számozást a felkarra vagy a combra tegyék, a játékos testi épségének veszélyeztetése nélkül.

4:10 Minden játékos mezítláb játszik. Megengedett zokni vagy sport (egészségügyi) kötés viselése, azonban cipő vagy bármilyen más lábbeli viselése nem engedélyezett.

4:11 A játékosokat veszélyeztető tárgyak nem viselhetők. Ilyenek pl. fej- és arcvédők, karkötők, karórák, gyűrűk, láncok, fülbevalók, keret és rögzítés nélküli szemüvegek, valamint minden más olyan tárgy, amelyek a játékosokat veszélyeztetik (17:3). Homlokszalag viselhető, amennyiben puha, rugalmas anyagból készült. Napellenzős sapka megengedett, ha a kemény előrészét hátrafordítják a sérülések elkerülése végett.

Azok a játékosok, akik ezeket az előírásokat nem teljesítik, a szabálytalanság megszüntetéséig nem játszhatnak

Orrvédő: A szabály szerint nem megengedett fejvédő vagy arcmaszk viselése. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a maszk befedi az egész arcot, az orrvédő mérete sokkal kisebb és csak az orrot fedi be. Ezek figyelembevételével az orrvédő viselhető.

4:12 Ha egy játékos vérzik, illetve a teste vagy az öltözéke véres, azonnal és felszólítás nélkül el kell hagynia a játékteret a cserehelynél a vérzés megállítása, a seb letakarása és a vér lemosása (a testéről és a felszerelésről) céljából. Amíg ez nem történik meg, a játékos nem térhet vissza a játéktérre.

Azt a játékost, aki ebben a tekintetben nem követi a játékvezető utasításait, sportszerűtlenség miatt büntetni kell (8:4, 16:1 d és 16:2 c).

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

4.c. A Játékos cseréje

4:13 A cserejátékosok a mérkőzés alatt az időmérőnél vagy a titkárnál való jelentkezés nélkül bármikor és ismételten cserélhetők, amennyiben a lecserélt játékosok elhagyták a játékteret (16:2 a).

A játékteret elhagyni és oda belépni csak a saját cserehelyen szabad (16:2 a). Ez a kapuscserére is érvényes (5:12).

A játékos csere szabályai érvényesek a játékidő megszakítás - Time out - alatt is (a holtidő kivétel)

Szabálytalan csere esetén a játék az ellenfél szabaddobásával (13. szabály) vagy büntetődobással (14. szabály) folytatódik, ha a játékot meg kell szakítani. Más esetekben a játék a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik. A szabálytalan cserét a vétkes játékos időleges kiállításával kell büntetni (16. szabály). Amennyiben egy adott helyzetben ugyanabból a csapatból többen is szabálytalanul cserélnek, akkor csak azt a játékost kell büntetni, aki először szabálytalankodott.

4:14 Ha egy játékos (az alaplétszámon felül), többletjátékosként csere nélkül lép a játéktérre, vagy egy játékos a csere helyről jogosulatlanul játékba avatkozik, időlegesen ki kell állítani és csapatából egy másik játékosnak is el kell hagyni a játékteret.

Ha az időlegesen kiállított játékos a kiállítási idő alatt a játéktérre lép, újabb kiállítást kell kapnia, ami egyúttal a kizárását jelenti és ezen felül egy másik játékosnak is el kell hagynia a játékteret.

Mindkét esetben a mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik (13:1 a - b. szabály).

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

5.a. A kapusnak megengedett

5:1 A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából a labdát bármely testrészével érintheti.

5:2 A kapus a kapuelőtérben korlátlanul mozoghat a labdával - figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes előírásokat (7:2-4, 7:7). A kidobás végrehajtását azonban nem halogathatja (6:5,12:2 és 15:3 b).

5:3 A kapus labda nélkül elhagyhatja a kapuelőteret és részt vehet a mezőnyjátékban. Ebben az esetben a mezőnyben játszó játékosokra érvényes szabályok vonatkoznak rá.

A kapuelőtér elhagyásának számít, ha a kapus bármely testrészével a kapuelőtér vonalon kívül érinti a talajt.

5:4 A kapus a labda teljes értékű birtoklása nélkül elhagyhatja a kapuelőteret, és a labdát a mezőnyben továbbjátszhatja.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

5.b. A kapusnak nem megengedett

5:5 A kapus védésnél nem veszélyeztetheti az ellenfelet (8:2, 8:5).

5:6 A kapus a birtokba vett labdával nem hagyhatja el a kapuelőteret (szabaddobás 13:1a szerint, ha a játékvezető sípolt a kidobás elvégzésére; máskülönben a kidobást meg kell ismételni).

5:7 A kapus kidobás után a kapuelőtéren kívül csak akkor érintheti újra a labdát, ha azt egy másik játékos érintette (13:1 a).

5:8 A kapus mindaddig nem érintheti a kapuelőtéren kívül a talajon fekvő vagy guruló labdát, amíg a kapuelőtérben tartózkodik (13:1 a).

5:9 A kapus nem viheti vissza a kapuelőtérbe a kapuelőtéren kívül a talajon fekvő vagy guruló labdát (13:1 a).

5:10 A kapus a labdával nem térhet vissza a mezőnyből saját kapuelőterébe (13:1 a).

5:11 A kapus lábbal (térdkalács alatt) nem érintheti a mezőny irányába mozgó vagy a kapuelőtérben fekvő labdát (13:1 a).

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

5.c. A kapus cseréje

5:12 A kapus csak a saját cserehelye felöl, kapuelőterének oldalvonalán át léphet a játéktérre (1:8, 4:13).

A kapus a saját cserehelyének oldalvonalán át (1:8, 4:13) hagyhatja el a játékteret.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

6.a. A kapuelőtér

6:1 A kapuelőtérben csak a kapus tartózkodhat (lásd azonban 6:3). Belépésnek tekintjük azt, ha a kapuelőteret, beleértve a kapuelőtér vonalat is, egy mezőnyjátékos valamely testrészével megérinti.

6:2 A mezőnyjátékos kapuelőtérbe lépését a következők szerint kell büntetni:

- szabaddobás, ha a mezőnyjátékos labdával lép a kapuelőtérbe (13:1 a),

- szabaddobás, ha a mezőnyjátékos labda nélkül lép a kapuelőtérbe és ezáltal előnyhöz jut (13:1 a - b, lásd azonban 6:2 c),

- büntetődobás, ha a védőjátékos a kapuelőtérbe való belépése által egy tiszta gólhelyzetet megakadályoz (14:1 a).

6:3 A kapuelőtérbe lépés büntetlen marad:

- ha a játékos a labda eldobása után lép a kapuelőtérbe úgy, hogy az, az ellenfélnek nem hátrányos,

- ha a játékos labda nélkül lép a kapuelőtérbe és ezáltal nem szerez előnyt,

- ha a védőjátékos a védekezési kísérletnél vagy azután lép a kapuelőtérbe úgy, hogy az ellenfélnek nem hátrányos.

6:4 A kapuelőtérben lévő labda a kapusé (ld. azonban 6:5).

6:5 A kapuelőtérben fekvő, guruló labdát a mezőnyjátékos megjátszhatja anélkül, hogy testének bármely részével a kapuelőteret érintette volna. (szabaddobás).

A kapuelőtér felett levegőben lévő labda megjátszható, kivéve kidobáskor (12:2).

6:6 Ha a labda a kapuelőtérbe jut, azt a kapusnak kidobással ismét játékba kell hozni (12. szabály).

6:7 Ha a védőcsapat játékosa védekezési kísérletnél megérinti a labdát, amelyet azután a kapus elfog, vagy a labda a kapuelőtérben marad, a játék kidobással folytatódik (6:6).

6:8 Ha a labdát a saját kapuelőtérbe játsszák, a következők szerint kell ítélni:

- gól, ha a labda a kapuba kerül;

- szabaddobás, ha a labda a kapuelőtérben marad, vagy ha a kapus megérinti és az nem jut a kapuba (13:1a-b):

- bedobás, ha a labda az alapvonalon túlra jut - a kapun kívül (12:1);

- a játék tovább folytatódik, ha a labda keresztül halad a kapuelőtéren és a mezőnybe jut anélkül, hogy a kapus megérintette volna.

6:9 A kapuelőtérből a mezőnybe visszakerülő labda játékban marad.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

7.a. A labdával megengedett

7:1 A labdát szabad kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel elfogni, megállítani, dobni, lökni vagy ütni. Lehet vetődni is a talajon fekvő vagy guruló labdára.

7:2 A labdát legfeljebb 3 másodpercig szabad érinteni, akkor is, ha az a talajon van (13:1 a).

A labda nem érintheti a talajt 3 másodpercnél tovább úgy, hogy azt ugyanaz a játékos vegye fel, aki utoljára érintette azt (szabaddobás).

7:3 Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad mozogni (13:1 a).

Egy lépésnek tekintjük:

- ha mindkét lábával a talajon álló játékos az egyik lábát felemeli és ismét visszahelyezi, vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja;

- ha a játékos a talajt egyik lábával érinti és a labdát elfogja, s ezután a másik lábával megérinti a talajt;

- ha a játékos egy ugrás után egyik lábával érinti a talajt és utána ugyanazzal a lábával ugrik, vagy a talajt a másik lábával megérinti;

- ha a játékos egy ugrás után mindkét lábával egyidejűleg érinti a talajt és utána az egyik lábát felemeli és ismét visszahelyezi, vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja.

Ha a láb az egyik helyzetből egy másikba mozog, szabad a másik lábat utána húzni, ami összesen csak egy lépés.

7:4 Szabad a labdát mind helyben, mind futás közben:

- egyszer a talajra dobni és egy vagy két kézzel ismét elfogni;

- ismételten egy kézzel a talajra ütni (egykezes labdavezetés) vagy a labdát egy kézzel a talajon ismételten gurítani és azután egy vagy két kézzel ismét elfogni, illetve felvenni.

Mihelyt azonban a labdát egy vagy két kézzel ismét elfogják, legfeljebb 3 lépés, illetve 3 másodperc után tovább kell játszani (13:1 a).

A labda vezetése (talajra dobása vagy ütögetése) csak akkor kezdődik, ha a játékos valamely testrészével megérinti a labdát és azt a talajra irányítja.

Ha a labda egy másik játékost, a kapufákat vagy a keresztgerendát érintette, szabad újból vezetni és ismét elfogni.

7:5 Szabad a labdát az egyik kézből a másikba átvezetni.

7:6 Szabad a labdát térdelve, ülve vagy fekve továbbjátszani.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

7.b. A labdával nem megengedett

7:7 Nem szabad a labdát egynél többször megérinteni anélkül, hogy az közben a talajt, egy másik játékost, a kapufákat vagy a keresztgerendát érintette volna (13:1 a).

A fogáshibák büntetlenül maradnak.

Fogáshiba, ha a labda elfogásának vagy megállításának kísérleténél nem sikerül megszerezni (elfogni, birtokba venni) a labdát.

A már megszerzett labdát csak egy labdavezetési folyamat után szabad ismételten megérinteni (tehát, ha a labda a talajt érintette).

7:8 Nem szabad a labdát lábbal (térdkalács alatt) érinteni kivéve, ha azt az ellenfél dobta a játékosra (13:1 a - b).

7:9 Ha a labda a játéktéren lévő játékvezetőt érinti, a játék folytatódik.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

7.c. Passzív játék

7:10 Nem szabad a labdát a saját csapat birtokában tartani a támadási akciók felismerhetősége nélkül, illetve a kapura lövési kísérletek elmulasztásával. Ez passzív játék, amiért a játékvezetőnek a labdát birtokló csapat ellen szabaddobást kell ítélni (13:1 a).

A szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a játékmegszakításkor volt.

7:11 Ha a passzív játékra utaló tendencia felismerhető, a játékvezetőnek figyelmeztető jelzést (18. kézjelzés) kell alkalmazni. Ez a labdát birtokló csapatnak alkalmat ad arra, hogy támadásvezetését átállítsa és így a labda elvételét elkerülje. Amennyiben a figyelmeztető jelzés után sem változik a támadási modor, vagy nem lőnek kapura, a labdát birtokló csapat ellen meg kell ítélni a szabaddobást.

Rendkívüli helyzetekben (pl. a tiszta gólhelyzet szándékos kihagyása) a játékvezető előzetes figyelmeztető jelzés nélkül is ítélhet szabaddobást a labdát birtokló csapat ellen.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

8.a. Az ellenféllel szemben megengedett magatartás

8:1

- a karokat és a kezeket a labda sáncolásához vagy birtoklásához használni,

- a labdát az ellenféltől nyitott kézzel minden irányból kijátszani,

- a labda nélküli vagy a labdát birtokló ellenfelet testtel elzárni,

- elölről, hajlított karokkal az ellenféllel testi kapcsolatot felvenni, ott ellenőrizni és kísérni.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

8.b. Az ellenféllel szemben nem megengedett magatartás

8:2

- az ellenfél birtokában lévő labdát kiszakítani vagy kiütni,

- az ellenfelet karral, kézzel vagy lábbal elzárni vagy eltaszítani,

- az ellenfelet átkarolni, megfogni, lökni, az ellenfélnek rohanni vagy nekiugrani,

- az ellenfelet más módon (labdával vagy anélkül) szabálytalanul zavarni, akadályozni vagy veszélyeztetni.

8:3 Azokért a 8:2-ben felsorolt szabálytalanságokért, amelyek túlnyomórészt vagy kizárólag az ellenféllel szemben és nem a labdáért irányulnak, progresszív büntetést kell alkalmazni.

A progresszív büntetés azt jelenti, hogy azokat az ellenféllel szembeni vétségeket, amelyek a labdáért való küzdelemben előforduló szokásos és elfogadható szabálytalanság ismérveit túlhaladják, nem elég csak szabaddobással vagy 6-m-es dobással büntetni.

Mindazon szabálytalanságokért, amelyek kimerítik a progresszív büntetés feltételeit, személyes büntetést kell alkalmazni (16:1 b, 3 b és 6 g).

8:4 Azok a testi és szóbeli kifejezésmódok, amelyek nem egyeztethetők össze a sportszerűség szellemével, sportszerűtlen magatartásnak minősülnek. Ez érvényes a játékosokra és a hivatalos személyekre a játéktéren és azon kívül is. Sportszerűtlen magatartás esetén progresszív büntetést kell alkalmazni (16:1d, 16:2c-d,16:6b,h,i).

8:5 Azt a játékost, aki az ellenfelet az egészségre veszélyesen megtámadja, kizárással kell büntetni (16:6 c), különösen akkor, ha:

- a dobóhelyzetben lévő játékos dobókarját oldalról vagy hátulról megüti vagy visszahúzza;

- cselekményével az ellenfél fejét vagy nyakát találja el;

- lábbal, térddel vagy más módon szándékosan az ellenfél testét támadja meg, beleértve a buktatást;

- futásban vagy ugrásban lévő ellenfelet lök vagy úgy támad meg, hogy azáltal elveszíti a teste feletti ellenőrzést;

- közvetlen szabaddobáskor a kapura dobott labda eltalálja a védőjátékos fejét, illetve büntetődobáskor a kapus fejét azzal a feltétellel, hogy a védőjátékos, illetve a kapus nem végzett helyváltoztatást vagy szélességben nem mozdult el.

8:6 Játékos vagy hivatalos személy játéktéren vagy azon kívül elkövetett durva sportszerűtlen magatartását kizárással kell büntetni (16:6 e).

8:7 A játékidő alatt elkövetett tettlegességért a vétkes játékost véglegesen ki kell állítani (16:11-13). A játékidőn kívüli tettlegesség esetén kizárást kell alkalmazni (16: 6f, 16:16 b és d). Azt a hivatalos személyt, aki tettlegességet követ el, ki kell zárni (16:6 g).

A tettlegesség a hatályos szabály értelmében különösen erős és szándékos támadás más személy ellen (játékos, játékvezető, időmérő-titkár, hivatalos személy, szövetségi képviselő, néző stb.). Másként fogalmazva: több mint egyszerű reflexcselekvés és több mint felelőtlen vagy túlzott módszer a védekezési kísérletkor. A köpés tettlegességnek számít.

8:8 A 8:2-7-ben felsorakoztatott vétségek esetén 6 m-es büntetődobást kell ítélni (14:1), ha az közvetlenül vagy közvetve a tiszta gólhelyzet megakadályozását okozza.

Egyébként a szabálytalanságért szabaddobást kell ítélni (13:1 a - b, azonban ld. 13:2 és 13:3).

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

9.a. Gól

9:1 Gólt érnek el, ha a labda teljes terjedelmében túljutott a gólvonalon, amennyiben a dobás előtt vagy alatt sem a dobó, sem játékostársai nem követtek el szabálytalanságot.

Ha a labda a kapuba jut, jóllehet a védekező csapat játékosa szabálytalanságot követett el, gólt kell ítélni.

Ha a játékvezető vagy az időmérő a játékot megszakította, mielőtt a labda túljutott a gólvonalon, nem szabad gólt ítélni.

Ha a játékos a labdát a saját kapujába játssza, az ellenfél javára kell gólt ítélni (öngól), kivéve, amikor a kapus kidobást hajt végre (12:2 második bekezdés).

Ha a labda kapuba jutását a mérkőzésen illetéktelen tárgy vagy személy megakadályozza, gólt kell ítélni, ha a játékvezető meggyőződik arról, hogy a labda a beavatkozás nélkül gólba jutott volna. (Ebben az esetben természetesen érvénytelen az a feltétel, „ha a labda teljes terjedelmével túljutott a gólvonalon".)

9:2 A látványos gólokat (légpasszal, testfordulattal vagy test mögötti kapura lövéssel) két ponttal kell jutalmazni.

9:3 A 6 m-es dobásból elért gól 2 pontot ér.

9:4 Gólt követően a játék kidobással folytatódik. (12:1)

9:5 Ha a játékvezető gólt ítélt és ezt követően a kapus elvégezte a kapus kidobást, a gólt már nem szabad visszavonni.

Ha a gól és a kapus kidobása között elhangzik a záró jelzés (a félidő és a mérkőzés végén), akkor ezt a gólt a játékvezetőknek kidobás nélkül egyértelműen el kell ismerni.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

9.b. A kapus által elért gól

9:6 A kapus által szerzett gól két pontot ér.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

9.c. A mérkőzés győztesének eldöntése

9:7 Ha valamelyik félidő végén döntetlen az állás az ún. „aranygól” szabályt kell alkalmazni, vagyis az lesz a félidő győztese, aki ezt követően az első gól dobja (2:6).

9:8 Ha mindkét csapat megnyert egy-egy félidőt, az ún. „szétlövést” (egy játékos a kapus ellen) szabályt kell alkalmazni.

Öt-öt játékra jogosult mindkét csapatból felváltva hajtja végre a dobásokat.

Ha a kapus is a dobók között van, a dobás végrehajtása közben mezőnyjátékosnak számít (tehát nem ér kettőt a dobott gólja).

Az a győztes, aki több gólt dob az öt dobásból. Ha az öt dobás után sincs döntés a végeredményt illetően, a „szétlövés” folytatódik.

Ehhez először térfelet kell cserélnie a csapatoknak (anélkül, hogy a cserehelyet megcserélték volna- ld. megjegyzést).

Újra csapatonként öt-öt játékra jogosult felváltva hajtja végre a dobásokat. Most a másik csapat kezdi a dobásokat.

A második vagy még későbbi „körökben” a dobások csak addig folytatódnak, amíg valamelyik csapat azonos dobásszám után előnyre tesz szert.

A „szétlövésnél” is pénzfeldobással döntik el a játékvezetők, hogy ki választhat térfelet és ki a dobások megkezdését. Ha az egyik csapat a sorsolást megnyeri és a kezdést választja, akkor az ellenfélnek joga van a térfelet megválasztania. Vagy éppen fordítva, ha az egyik csapat a sorsolást megnyerve a térfelet választja, akkor az ellenfél joga a „szétlövés” kezdése.

Mindkét kapus legalább az egyik lábával a gólvonalon áll. A dobást végző mezőnyjátékos a kapu előtérvonal és az oldalvonal valamelyik találkozásánál áll. A játékvezető sípja után a dobó játékos visszajátssza a labdát a gólvonalon álló kapusának. A passz közben a labda nem érintheti a talajt. Mihelyt a dobó játékos kezét elhagyta a labda a kapus előre mozoghat. A kapusnak a kapuelőtérben kell maradnia. Három másodpercen belül kell a kapusnak vagy az ellenfél kapujába dobnia a labdát, vagy indítania a közben az ellenfél kapuja felé futó saját játékosát. Az átadás közben sem érintheti a labda a talajt.

A mezőnyjátékosnak el kell fognia a labdát, és szabályos körülmények között gólt kell elérni.

Ha a támadó csapat kapusa vagy dobó játékosa szabálytalanságot követ el, akkor a támadás véget ér.

Ha a védekező csapat kapusa elhagyja a kapuelőteret, oda bármikor szabadon visszatérhet.

Ha a játékosok száma 5 alá csökken, akkor az érintett csapatnak eggyel kevesebb lehetősége lesz a szétlövésnél, mert egy játékos nem dobhat másodszor is.

9:9 Ha a védekező csapat kapusa úgy hárít egy „szétlövést”, hogy közben szabálytalanságot követ el, akkor büntetődobást kell ítélni (16:6 d).

Bármelyik játékra jogosult játékos végrehajthatja a 6 m-es dobást.

9:10 A „szétlövés” alatt minden mezőnyjátékosnak a cserehelyén kell tartózkodnia. Amelyik játékos elvégezte a dobást vissza kell térnie a cserezónába.